Kaláka
Na, most már tényleg elég! Tudjuk, hogy ez így nem jó. A megoldás helyett nagy pártjaink csak azt bizonygatják, miért hülye, rossz, korrupt, stb. a másik, közben minden csak egyre romlik. Van egy ötletem: oldjuk meg mi kisemberek alulról szervezve! Hagyjunk ki minden olyan tényezőt, ami a nagypolitikával ütközne!
Az első és legfontosabb, hogy kezdjünk el dolgozni, azaz termelni! Gyerekkoromban egyértelműen összefüggésbe lehetett hozni az ember gazdagságát, az elvégzett munkája mennyiségével. Közben figyeljünk oda arra, hogy Sziszifusz sem a gazdagságáról vált híressé! Azaz felesleges, nem termelő munkától nem fogunk meggazdagodni. Munkánknak vagy hasznosnak kell lenni, vagy más hasznos munkát végző embereket kell, hogy segítsen.
Vágjunk bele! Először létre kellene hozni kaláka köröket. Ezt nem én találtam ki, nemrégen előadást is hallgattam róla. Ennek az a lényege, hogy ebben a körben regisztrálok, azaz megadom mihez értek. Ezt a többi tag megkapja, és akinek ilyen szolgálatra van szüksége kapcsolatba lép velem. Megbeszéljük, mi lenne a munka, megegyezünk. A lényeg, hogy pénzt nem fizet a megbízó, és nem is kap a munkavégző. A kaláka körön belül bevezetnek egy „valutát”, pontrendszert, amivel mérhető, ki mennyit dolgozott. És mennyi szolgáltatást kapott. A tagok pontjainak összege mindig nulla, tehát negatívba is mehet az egyén „vagyona”. Meg kell húzni egy alsó és felső sávot, ami alatt ill. felett már csökkenteni vagy szüneteltetni kell a munkát, vagy a fogyasztást. Az elvégzett munkáról értesíteni kell a központi „könyvelést”, hogy X pontot (petákot, batkát) vonjanak le a megrendelőtől, és írnak jóvá a munkavégzőnek. Néhány szavas értékelést is lehet megjegyzésként fűzni az elvégzett munka minőségéről, amit bárki megtudhat. Természetesen azt nem, hogy ki, mikor, kinek, mit csinált azt nem érhetik el a tagok. Persze minden a kalákakör alapszabályán múlik.
Ezek a körök már működnek, de nem túl sok. Egy dolgozó ember havi jövedelméhez ez kb. 10-15%-os pluszt ad általában. Még egy nagyon fontos dolog: a kamat fogalma nem lehet ismert, mert ez lenne az infláció alapja. Nem vagyok közgazdász, nem tudom magyarázni, de úgy érzem, igazuk lehet.
Egy kellemetlen kérdés: mit szól ehhez az APEH? Csak hallomásból tudom, hogy állásfoglalást kértek, miszerint a kalákában végzett munka magánember magánembernek nyújtott segítsége, ezért nem adóköteles, ha pénzforgalom nem társul hozzá. Tehát cégek, vállalkozások nem vehetnek részt benne. A felelősséget a munkavégző minden esetben vállalja az elvégzett munkájáért. Mindenkinek tudnia kell, mit szabad elvállalni.
A kalákakörök tagjai általában ismerik egymást, vagy legalább ismerősét ismerik. Így az egész a bizalmon alapszik. A tagok létszáma maximum néhány száz, de elég sok ahhoz, hogy több szakma képviseltesse magát. Hallottam olyanról, hogy egy iskolában a szülők hozták létre, mert nem tudtak segíteni az iskolában végzendő szakmunkákkal, mivel nemigen volt közöttük olyan szakmájú ember. Volt viszont a szülők között, aki tudott korrepetálni, fordítani, ruhát-cipőt javítani, sövényt nyírni, stb.
Az ily módon szerzett haszon nem fogja országunkat felemelni, de legalább túléljük a túlélni valót…
